Meghalt Kaszáa Attila... és nem rendített meg a halála. És ez elég ijesztő. Úgy értem, az a tény, hogy mostanra már senki halála nem rendít meg. Tényként kezelem az elmúlást. Azt hiszem Apa halála óta tart ez az érzéketlen állapotom, és nem hiszem, hogy valami ki tudna billenteni. Bevallom, volt úgy, hogy valaki halálával kapcsolatban annyi volt az összes reakcióm, hogy kitöröltem a telefonszámát a telefonomból. Eléggé gusztustalan..., de gusztustalanabb a képmutatás.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.