OK. Feladom magam, megtaláltatok, győztetek. Hé emberek, aki még nem tudná, itt vagyok! Rajzolok a homlokomra egy célkeresztet, hogy könnyebb legyen eltalálni. Rúgjatok belém! Ne egyszer, többször! Ahányszor csak jólesik. Nem érdekes, mit érzek, nem fontos, hogy barátok voltunk egykoron. Az sem számít, hogy már a földre kerültem, jó nagyot rúgni, csak így lehet ám belém igazán. Hogy számszélén vér csordogál, csak azért, hogy nektek még jobban essen, ha képembe öklöztök. Szórjatok rám szitkot, nem mondom, hamis vagy igaz. Támadjatok hátba, hogy arcotok ne lássam, higgyétek, nem tudom, kik vagytok! Váratlanul tegyétek, mikor már azt hiszem, hogy vége! Bosszút nem forralok, csak egyet kérek...

Mondjátok meg a MIÉRT-et!