Már most látom, hogy nem sokat fogok ma éjjel aludni. Beteg a spánim. Nem ismerek annál mocsokabb érzést, mint amikor egy kutya segélykérőn néz rám, és én nem tudom, hogy mivel segíthetnék. Megszakad a szívem!
Úgy terveztem, hogy holnaptól szabira megyek. Igaz, azt is terveztem, hogy aug.20-tól megyek... 
de nem jött össze.
Annyira sajnálom, hogy nem sikerült összehozni egy novellát. Későn szóltak, illetve pont a leghajtósabb időszakban. Talán nem is akartam igazán, vagy egyszerűen másnak sem lett volna energiája, napi 14 óra meló után nekiülni és agyalni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.