Igaza van Hausenak. Minden ember hazudik! Én is. Mentséget keresek és gyártok, majd elhiszem. Annyira, hogy összemosódik a valós a valótlannal, és végül igaznak hiszem. Nem sport, kényelem. Egyszerűbb, mint magyarázkodni. Ha elkerülöm a kérdéseket, nem is kell megválaszolni. Ha mégis, hazugsággal elkerülhető a következő. „Néha minden megfagy, néha minden elhagy, néha mégis megvagy..." Már nem akarom megjavítani az elromlott dolgokat, elfogadom a tényét és a még működő felé fordulok, aztán idővel az is elromlik. Ha semmi nem működik, nincs, ami elromolhatna. Semmi nem véletlen. Ahogy a magyar érettségim sem. „Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem, merengj el hát egy percre e gazdag életen" Talán, ha akkor jobban figyelek. De tipikus emberi vonás, nem tanulok a hibáimból...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.