FourSeasons

Muszáj írnom erről a buliról.

Tudtam, naná, hogy tudtam, hogy nem szabad elmenni, de Zs. annyira kért, hogy menjek vele, hogy végül beadtam a derekam és úgy döntöttem, ennyit igazán megtehetek érte.

Hibát, hibára halmoztam. Első hiba: igent mondtam. Második hiba: külön kocsival kellett volna mennünk, ehelyett eggyel mentünk. Hiba a hibában, hogy az övével. Így aztán minden menekülési útvonalat felszámoltam.

Tudhattam volna, hogy ez nem nekem való buli lesz. Zs-ben többek között azt sem bírom, hogy annyira el tud szállni a külsőségektől. Sejthettem volna, hogy ez a cimbije is egy ilyen alak. Csomó pénz, jó ízlés egy csepp sem, ész még annyi sem. Szerencsétlen lakberendező a haját téphette ennyi gusztustalanság miatt. Bár, lelke rajta. (Én tuti nem csináltam volna meg.)

Szóval megérkeztünk. Luxuskéró. Minden, ami kell. Úszómedansz, 6 hálószoba, 4 fürdőszoba, 2 terasz, 3 erkély, meg megkérdeztem, hogy ki a mozgássérült, mert lift is volt. Zs. ekkor már sejtette, hogy balhé lóg a levegőben és valszeg rossz választás volt pont engem elhívni, mert esdeklőre fogta és ezerrel kért, hogy fogjam vissza magam. Miután közöltem vele, hogy kellő mennyiségű alkohol elfogyasztása esetleg eredményes lehet, hát úgy hordta nekem a piát, mint a kisangyal. Így aztán, amikor megláttam a medence partján elhelyezett porcelán tavirózsákat, leküzdve a hányingerem, csak annyit mondtam, hogy óóóóóóó. A faszfej tulaj meg betudta tetszésem jeleként. A társaság? Ameddig emléxem nem nehéz összeszámolni, hogy hány emberrel elegyedtem szóba. Állítólag a karaoke produkció után, Zs. egy másik hasonló kaliberű cimbijével váltottam néhány szót, de hogy miről... Egy biztos, valamiért odaadta a névjegykártyáját. Én meg nem. Részint, mert nem is volt nálam egy darab sem, részint meg ha lett volna, sem adtam volna. Halvány emlékeim vannak erről a karaokezásról. A luxuskéróhoz, természetesen luxus Sony cuccos dukál. Összességében nem tudom, mennyit ihattam, de bevállaltam:

Oh, the shark has pretty teeth, dear - And he shows'em, pearly white - Just a jack knife has Macheath, dear - And he keeps it, keeps it way out of sight... - When that shark bites with his teeth, dear - Scarlet billows, they begin to spread - Fancy white gloves though has Macheath, dear - So there's rarely, never one trace of red...

Ez illett leginkább a házigazdához.  Aztán valamikor hajnal tájt, a 4 fürdőszoba egyikében mélyinterjút készítettem a budival. Adtam az előkelő budijának a gyomromat megjárt előkelő piából. Nem is tudom, mi tette be jobban a kisajtót, a pia vagy a társaság.

Mindenestre elhagyván a fürdőszobát, partiarcot erőltettem magamra, és ezzel kihúztam - más választásom nem lévén - a buli végeztéig. Rávettem Zs-t, hogy az elsők között távozzunk. Amikor kiszálltam a kocsijából megkérdezte, hogy ugye nem éreztem jól magam. Elfojtottam egy röhögést, mert az ilyen éléslátás mindig lenyűgöz, valamit morogtam, hogy annyira nem volt szörnyű vagy valami ilyesmit és azt hazudtam, hogy majd hívom.