Mondhatom, ez a nap egy szemét, mocskos, tetves egy nap volt, annak ellenére, hogy kb. 15 óráig még azt hittem, talán megúszom. Nem így történt! Valójában nem is igazán értem, hogy miért támadnak még időnként ilyen kósza gondolataim, hogy lehet nekem még jó napom.

Utálom, hogy senki nem hajlandó közölni velem a játékszabályokat, senki nem árulja el, hogy mit vár tőlem. Folyamatosan büntiben vagyok ezért. Vissza kell lépnem 3 mezőt, kimaradok a dobásból minimum 3x és sorolhatnám.

Nem tudom… mindenki ismeri a szabályokat csak én nem? Arról már nem is beszélek, hogy azt már végképp nem közlik velem, ha időközben módosultak a szabályok.  Na, ezt is rendszeresen megszívom.

Lehet-e szeretni egy nem akart gyereket? Kell-e szeretni? Kell-e büntetni?