Egészen jól megy ez az elhatárolódás! Csak nehogy holnap is folytassam kitartásom bizonygatásául.

Van ebben a blogolásban valami perverzitás. Egyre többünket tölt el izgalommal, hogy legtitkosabb gondolatainkat is kiírjuk magunkból úgy, hogy tudjuk, bárki elolvashatja. Tesszük mindezt úgy, hogy anno a lakás minden szegletét potenciális rejtekhelyvizsgálatnak vetettük alá és amennyiben megfelelt az általunk támasztott szigorú feltételeknek, akkor odarejtettük titkos naplónkat. Természetesen következő nap, már nem találtuk elég biztonságosnak a helyet és kezdődött a vizsgálódás elölről. Mostanra ahelyett, hogy titkos helyeket keresnénk, szinte tálcán kínáljuk az elolvasás lehetőségét. Mi ez, ha nem annak az élvezete, hogy „kukkolnak”?

Persze azért némi mentség, hogy személyünk csupán a beavatottak számára nem marad titok, így aztán a gondos rövidítések, utalások, monogramok valójában az idegenek számára semmit nem jelentenek, sőt időnként értelmezhetetlen zagyvaság hatását keltik.

Szóval én azt mondom, „perverzkedjünk” bátran a jövőben is…